Felső- és Alsósurányi Sigray Károly gróf

Felső- és Alsósurányi Sigray Károly gróf. Császári, királyi tanácsos, valós, belső titkos tanácsos, hétsze-mélynök, királyi biztos, Somogy vármegye főispánja. Sigray Károly, 1716. 09. 02-án született Felső-Surány-ban. Apja: Sigray József báró, anyja Gössinger Mária Magdolna. Sigray Károly, apjával és testvérével, Sigray Lajossal együtt kapott bárói rangot 1724.05.24-én. 1740. június 4-én lett Köveskút és Surány földbirtokosa.

Báró Sigray Károly annak ellenére, hogy Felső-Surányban született és Surány 98 éven át uradalmi központja volt a Sigray családnak, 1745-ben az uradalmi központot Iváncra helyezte át. Az ivánci birtok nagyobb földterületeket és érté-kes erdőket jelentett. Öt évvel később, 1750. február 8-án pedig báró Sigray Károly 60.000 Ft-ért eladta szülői házát a surányi kastélyt, Alsó- és Felső-Surányt, Pereczföldét, Salfát, Bődöt és Váthot, Somogyi Ferencnek. Így ért véget a Sig-ray család 103 éves uralma Surányban.

Az Ivánczy család romba dőlt épületének alapjaira, báró Sigray Károly, Ivánc földesura, 1767-re felépíttette a surányinál szerényebb kivitelű barokk kastélyát.

Sigray Károly báró hivatali pályája:
Sigray Károly báró, 1760-ban lett a Dunántúli Kerületi Tábla ülnöke.

Fejér és Veszprém megye kezdeményezésére a Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai Sárvíz mente felmérését és a lecsapolási terv elkészítését, majd röviddel ezután a Balaton hasonló felmérését. Mária Terézia a munkála-tok legfelsőbb irányítására, Sigray Károly bárót nevezte ki királyi biztos-nak. A munkálatok többször félbeszakadtak. 1779-ben felhagytak a Sárvíz, majd 1784-ben a Sió szabályozási munkálataival és sorsára hagyták a félig kész csatornákat. Báró Sigray Károly 1772-ben lett Somogy vármegye főispánja. Ezt a tisztséget 1785-ig töltötte be. Báró Sigray Károly királyi tanácsos, hét-személynök és somogyi főispán, valamint gyermekei: 1780. 04. 21-én lettek grófok. Ezzel a Sigray család három ága közül a Felső- és Alsósurányi ág emelkedett a legmagasabb rangra.

Gróf Sigray Károlyt 1790-ben másodszor választották meg Somogy vármegye főispánjának. (Ezt a tisztséget 1798-ig látta el.) 1795-ben, gróf Sigray Károly a Kőszegi Kerületi Tábla elnöke lett. Ebben az évben örökölte a kőszegi Chernel utcai Szvetics palotát (Sigray palota) amelyben, napjainkban az Európa Ház működik. 1798-ban Felső- és Alsósurányi Sigray Károly gróf, megkapta a Magyar Királyi Szent István Rend középkeresztjét.
Sigray Károly 1800. 07. 08-án halt meg szeretett birtokán, Iváncon.

Gróf Sigray Károly gyermekei közül a legismertebbek: Sigray Jakab és Sigray József grófok voltak.
Felső- és alsósurányi Sigray Jakab Zsigmond József Ádám gróf (Kőszeg 1764. 05. 09.-Buda 1795. 05. 20.) Jogász, a Kőszegi Kerületi Tábla titkára, táblai ülnök, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője. 1787-ben nevezték ki a Dunántúli Kerületi Tábla titkári posztjára. 1792-ben a Kőszegi Kerületi Tábla tiszteletbeli ülnöke lett. A Martinovics-féle összeesküvésben a Reformátorok Társaságának igazgatója volt. A magyar jakobinus mozgalom bu-kása után, Veszprém vármegye 1794. augusztus 29-én átadta a bécsi hatóságok-nak Sigray Jakab grófot. Sigray Jakab grófot és társait felségsértéssel és hűtlenséggel vádolták. Sigray Károly gróf, 1795. április 18-án, fia érdekében, kegyelemért folyamodott, de hiába. Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Sigray Jakabot és Szentmarjay Ferencet, felségsértés és hazaárulás címén, 1795. április 27-én elítélték. A döntést a király megerősítette. Az ítéletet a budai Generális kaszálón, 1795. május 20-án végrehajtották. Első-ként Sigray Jakab grófot vezették a vesztőhelyre. Sigrayt, az öreg budai hóhér, Majercsik, csak harmadszorra tudta lefejezni. A kivégzések színhelye, a Gene-rális kaszáló ezután kapta a ma is használatos: "Vérmező" nevet.
Felső- és alsósurányi Sigray Ferenc József Ádám Vince gróf (1768. 04. 17. Kőszeg - 1830. 10. 26. Ivánc) Gróf, császári, királyi kamarás, valós belső titkos tanácsos és magyar kirá-lyi helytartósági tanácsos. Vas megyei alispán, Somogy megyei főispán.
Sigray Károly gróf, másodszülött fia. Keresztszülei: II. József és Mária Terézia voltak. Sigray József 1788-ban lett Vas vármegye alispánja. 1807-ben az országgyűlés választmányi tagja, császári, királyi kamarás, valós belső titkos tanácsos és magyar királyi helytartósági tanácsos volt. I. Ferenc által 1809.02. 19-én meghirdetett nemesi felkelés egyik vármegyei szervezője volt Sigray József gróf. 1817-ben Somogy vármegye adminisztrátorának nevezték ki.
Derekasan kellett dolgoznia Sigray Józsefnek, mert 1823-ban Somogy vármegye főispáni helyettese lett. Egy évvel később 1824-ben, pedig már főispánja volt Somogy vármegyének. Ezt a tisztséget Sigray József 1830-ig töltötte be. Élete utolsó éveiben a család ivánci birtokára vonult vissza. Sigray József gróf az ivánci kastélyparkot költők, írók találkahelyévé tette. Horváth József Elek és Dukai Takáts Judith költeményeiben örökítette meg az angolpark szépségét.
Sigray József gróf 62 éves korában, 1830. 10. 26 -án halt meg Iváncon.


« Vissza az előző oldalra!

Önkormányzat Vassurány - Magyar