Domonkos rendi pap, hitoktató, levéltáros, jeles őstörténet-kutató, könyvtáros, főszerkesztő és könyvkiadó. (1913.10.27. Vassurány - 1978.08.17. Buenos Aires - Cordoba)

Álneve: Surányi; írói neve: Fehér M. Jenő, külföldön Mathias Eugenio Feher.
Fehér Mátyás Jenő Vassurányban született 1913.10.27-én. Apja: Fehér János uradalmi gépész, anyja: Bíró Terézia. Mindketten Alsó-Patyról származtak. Fehér Jenő általános iskolába, Vassurányban járt. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen és Sopronban végezte. A budapesti és a grazi Tudományegyetemen teológiát, történelmet, paleográfiát és heraldikát tanult. Történelem, levéltár és könyvtár szakot végzett. Tanára volt Iványi Béla (1878-1964), a neves polgári történész. Fehér Mátyás, 1933.09. 10-én belépett a Domonkos rendbe. 1937.08.04-én szerzetesi fogadalmat tett Szombathelyen. 1938.07.17-én pappá szentelték. Felszentelése után a Domonkos szerzetesrend magyarországi történetének megírására kapott megbízatást. Ebben a tárgykörben megjelent főbb munkái:
A győri domonkosok középkori története Győr, 1940.
A hétszázados vasvári szent Domonkos rendi kolostor története 1241-1941. Budapest, 1942.
A beregszászi domonkosok története a reformációig. Kassa, 1942.
A margitszigeti domonkos zárda. Budapest, 1942.
A beregszászi domonkos rendi kolostor története. 1327-1556. Kassa, 1944.
Fehér Mátyás Jenő 1938-tól 1942-ig Budapesten volt hitoktató, majd 1942-ben a kassai püspökség könyv - és levéltárosa lett. Madarász István megyéspüspök kérte fel a kassai Dóm-plébánia kódex - és ősnyomtatvány gyűjteményének leltározására. Fehér Mátyás Jenő e tevékenységének könyve:
A kassai püspöki könyvtár kódexei és ősnyomtatványai. Összeállítás. Kassa, 1943. Ezek után nem csoda, hogy Fehér Mátyást, már 1945 előtt, jó nevű rendtörténészként tartották számon. Fehér Mátyás Jenő 1945-ben külföldre menekült. Ausztriában, Franciaországban, Rómában a Domonkos rend Történeti Intézetében és a Vatikáni Levéltárban, Németországban, Spanyolországban folytatta kutatómunkáját. Majd tovább ment Törökországba, az Amerikai Egyesült Államokba és Argentínába. A soproni domonkosok, küldték Amerikába Fehér Mátyás iratait és jegyzeteit.
Fehér Mátyás Jenő új szemléletet hozott a történelemtudományba, ezért szakmai munkásságát sajnos sokan megkérdőjelezik.
Fehér Mátyás Jenő Amerikában kiadott első könyve 1967-ben jelent meg. Fehér Mátyás Jenő, az észak-amerikai Ohio állambeli Warren városában „Képek a magyar sámán-inkvizíciók történetéből” címmel kiadott könyvében tett először említést az általa „Kassai kódex”- nek nevezett kéziratról. Fehér Mátyás Jenő, 1944-ben Miszlókán, a kassai püspökség könyvtárosaként talált rá a nagy történelmi vihart kiváltó „Kassai kódex”- re.
Azoknak, akik kételkednek a mű valódiságában, álljon itt néhány adat:
Pfeiffer Miklós nagyprépost, aki a Domonkos-rendiek történelmével behatóan és tudományosan foglalkozott, Fehérrel együtt látta a kézirat másolatát Miszlókán.
Fehér Mátyás 1944. október 15-én a kassai városi levéltár vezetőjével, Kligl Rudolffal együtt javítgatta a kézirat szövegromlásait.
Budapesten a Domonkos-rend kolostorában, P. Böle Kornél segített Fehér Mátyásnak a másolásban. A kassai helytörténet szorgos kutatói, Vick Béla, a dóm káptalan történésze, valamint Szabó Adorján premontrei kanonok, tudtak a „Syngrapha” létezéséről, fáradtságot nem kímélve kutattak az eredeti kézirat után. Szabó Adorján nem az eredeti, hanem egy másolt példányt talált, a bécsi k. u. k. levéltárban, Szedekerte birtokleveleivel együtt. A magyar nyelvű levél teljes szövegét Géresi Kálmán kiadta „A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára” harmadik kötetében (Bp. 1885.) XLIV. számában.
A „Tudományos Gyűjtemény” című folyóirat 1835. évi IX. számában a 34. és 35. lap közé ragasztott rézmetszetes tábla pedig megegyezik a Fehér által közölt reprodukcióval!
Fehér Mátyás Jenő 1968-ban jelentette meg a második amerikai kötetét, Buenos Airesben. A Középkori magyar inkvizíció című könyv, a magyar egyház-történelemnek eddig nem ismert, vértől sem mentes 300 esztendejét ismerteti.
Fehér Mátyás Jenő az első, aki megállapítja, hogy a magyar őseink hitvilágában is a legnagyobb ünnep a karácsony volt, már jóval Jézus születése előtt. (Az avar korban a karácsony szó kerecsensólymot jelentett.)
Fehér Mátyás 1968-tól a Rutgers University (USA) könyvtárosa volt. 1969-ben útjára indította a Magyar Történelmi Szemle című szaklapot.
Fehér Mátyás Jenő 1971 körül már Argentínában élt. Itt kilépett a domonkos rendből. Feleségül vette a szintén kiemelkedő tuŹdományos munkásságot végző Walter Annát. (Fehérné Walter Anna, a Magyar Történelmi Szemle társszerkesztője, az Őskutatás című folyóirat főszerkesztője volt. Két kötetes átfogó írástörténeti műve: Az ékírástól a rovásírásig címet viseli. 1975-ben adta ki, Buenos Airesben.) A házasságukból született Fehér László, aki Argentínában Barilocheben él. (Neki köszönhető a fénykép.) Fehér Mátyás Jenő 1977-ben a Buenos Aires-i Documenta Transsylvanica, Studio Sumiro-Hungarica főszerkesztője lett. Rovásírással kapcsolatos munkái múltunk sok eltagadott igazságára világítanak rá.
Fehér Mátyás Jenő volt avar őseink történelmének legalaposabb ismerőŹje. Végigkísérte az avar kincsek sorsát Nyugat-Európa múzeumaiban. Elsőként ő mutatta ki, hogy a „kalandozások útvonala” azokat az apátságokat vette célba, ahová Nagy Károly az avar kincsek legjelentősebb darabjait elvitte. Fehér Mátyás Jenő könyvkiadóként 17 művet jelentetett meg.

Dr. Fehér Mátyás Jenő, 1978. augusztus 17-én halt meg Argentínában, amikor Buenos Airesből Cordobába tartott, és autóbalesetet szenvedett.